Keresés

Fehér eper

(Morus alba)
1 500 Ft

 A közismert eperfa, melyet régebben előszeretettel ültettek utak mellé, hogy a vándornak árnyékot és gyümölcsöt adjon. Termése fehér és fekete is lehet! Vastag törzsű, széles, gömbölyded koronájú, hatalmas példányait sokfelé látni ma is. Gyümölcsét a háziállatok is kedvelik, érdemes számukra elérhető helyre ültetni! Fája értékes, szép sárga színű, egyik ismert felhasználása a hordókészítés (pálinkás...), de tüzelőnek is első osztályú. Fiatalon igen gyorsan növekszik, talajokban nem válogat, a magyar klíma és talajadottságokat mintha neki találták volna ki! Bár a selyemgyártás gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, azért ne felejtsük el, hogy levele a selyemhernyó tápláléka! A kínai selyem az egyik legdrágább portéka volt néhány évszázaddal ezelőtt!

 

ÁTOLTÁS:

Itt néhány képen bemutatom, hogy oltsunk át egy esetlegesen vadon kelt, kis gyümölcsű eperfát nagy gyümölcsűre, éveket megtakarítva a termőre fordulásig.

Az oltáshoz szükséges:

-a tél folyamán megszedett és az oltásig 1-2 °C-os hőmérsékleten, hűtőben, folpack fóliába csomagolva tartott oltóvessző, ami az előző évben fejlődött, erős, egészséges vessző.

-megfelelő hőmérséklet, hogy a kallusz (sebszövet) biztonságosan kialakulhasson, ez általában május-júniusban a legideálisabb. A túl későn végzett oltás esetén a nemes hajtások nem érnek be biztonságosan és hideg tél esetén lefagyhatnak.

-fűrész, metszőolló, oltókés, oltószalag, sebkezelő...

 

LÉPÉSEK:

1-2.: A vad fácskát úgy készítjük elő az átoltáshoz, hogy csak az átoltandó ágakat hagyjuk meg rajta és azokat is visszakurtítjuk.

3.: A meghagyott ágakat az oltandó méretig (hosszig) visszavágjuk.

4.: Az ágakba beleoltjuk a nemes oltócsapokat. Ilyen vastag alany esetén héj alá oltást végzünk, majd a sebeket sebkezelővel bekenjük. Oltóviaszt is használhatunk a nemes oltócsapok bekenéséhez.

5.: Az oltást követő 1-2 hét elteltével a nemes rügyek fejlődésnek indulnak. Az alanyként használt fa is kihajt a rejtett rügyeiből, de ezeket a hajtásokat nem feltétlenül vágjuk le teljesen. 2-3-5 leveles részeket meghagyhatunk belőlük, amik fotoszintetizálnak, így biztosítva a fa normális működését.

6.: A fejlődő nemes hajtásokat folyamatosan figyelni kell. Ha erősen növekszenek, az alany ágrészéhez kötött karóhoz erősítsük oda őket, nehogy egy nagy szél letörje azokat. Ha ez nem megoldható, akkor a nemes hajtásokat kell oly mértékig visszakurtítani, hogy a szél, vagy egy ráülő madár ne törhesse le őket.

7.: Őszig folyamatosan egyensúlyban tartjuk az új koronában fejlődő vad és nemes hajtásokat, úgy, hogy a vadak ne nyomhassák el a nemeseket, de biztosítsanak a fotoszintézishez, illetve a szél elleni kitámasztáshoz elegendő védelmet, illetve a nemes részek elegendő napfényhez jussanak.

8.: A vadakat a következő tavaszon tőből lemetszhetjük, a nemeseket pedig olyan mértékig hagyjuk növekedni, hogy az összeforrás ütemesen haladjon, de ne álljon fenn az esetleges letörés veszélye.

9.: A ráoltott nemes részek kb. a 3. év végére tekinthetők teljesen biztonságosan összeforrottnak, ebben az évben már kevés termést is engedélyezhetünk újdonsült gyümölcsfánknak.

Fényigény: Napos helyre

Nedvesség: Átlagos vízigényű

pH: talajban nem válogat

USDA zóna: 4b

Méret: 40-60

Minőség: K1-3