Search

Sida, a jövő megújuló energiaforrása

 

 

Sida, a jövő megújuló energiaforrása 
 


Néhány hibája ellenére a növényi eredetű biomassza az átalakított napenergia legtökéletesebb formája, a legjobb megújuló energiaforrás.

Magyarországon a biomasszának kell vezető szerepet betöltenie a megújuló energiaforrások között.

Ez a cél megegyezik az unió 2005-ben kidolgozott Cselekvési Tervével is. 



 E célok megvalósítása érdekében szükséges az energetikaierdôk és energetikai ültetvények telepítése. Ne feledjük,hogy a jelenlegi összes fosszilis energiahordozó, akôolaj, a szén, a gáz a régmúlt idôk növényeibôl keletkeztek.A biomasszának az elsôdleges ipari célú tüzelôként, vagy aszénnel kevert fűtôanyagként való felhasználását szisztematikusancsökkenteni kellene a kistérségi felhasználás és a II.generációs BTL (biomass to liquid) irányába. A biomasszatermelés a kistérségek energetikai függôségének csökkentéséhezvezet. Csökkennek a fűtési költségek, növekszika foglalkoztatottság (termelôk és feldolgozók) s mindezekkövetkezményeként az adott kistérség versenyképességeés az ottani beruházási kedv is. Erre nagyon jó példa azosztrák Güssing 4000 lakosú kistérsége, de ne menjünk aszomszédba, Vas megyében Pornóapáti is szolgálhat jó példával.Mit jelent mindez? Többek között magas színvonalú,életminôséget növelô, kényelmes szolgáltatás létrejöttét,ugyanakkor a kisközösség komoly, környezetünket, klímánkatvédô elkötelezettségét is a zöldebb életért.  


Alaptalan aggodalmak

 E célok érdekében egy Magyarországon még nem ismert,de sokoldalúan hasznosítható növényt szeretnék bemutatni.Ez a növény a sida, egy Észak-Amerikából származó,bokros jellegű évelô növény, amely minden évbenhárom–öt méteres magasságra nô, és a mályvafélék családjába(Malvaceae) tartozik. Az idesorolt mintegy 1500 fajlágy szárú vagy fás növény, az amerikaiak gyakran nevezika mályva családot „cotton (Mallow) family”-nek. Az amerikaiVirginiában és Pennsylvaniában kb. 500 darab sida nô.A sida az Egyesült Államokban a veszélyeztetett növényeklistáján szerepel, sôt, Virginiában a kritikus jelzôt használják.Az USA államaiban a természetes élôhelyén elôfordulósidát jelenleg ritka, kipusztulással fenyegetett növénykénttartják számon. Számos esetben speciális védelmet élvez,mint pl. Nyugat-Virginia 6. és 14. számú útjának átépítésénél.Pennsylvaniában oly ritkaság számba megy, hogy az Ohioés Susquehanna folyó mentén 2006-ban talált egyedeket tudományosszenzáció számba menô felfedezésként írták le.Magyarországon több helyrôl is hallani olyan véleményeket,amelyek a nehezen irtható, sarjhajtásos gyökérzetű,idegenhonos növény elterjedését aggályosnak tartják,de ezek az aggodalmak alaptalanok. Ezt az elôbb említettamerikai példák is mutatják, de további adalékként szolgálhatLengyelország. A Lublini Agráregyetem (jelenleg TermészettudományiEgyetem) kutatóinak, Bolesław Styk ésHalina Borkowska profeszorok több mint 55 éves szakmaitevékenységének köszönhetôen a sidát mint az egyik legfontosabbtermesztett növényt ismerték el. Tehát a felmerülôkételyek a növénnyel kapcsolatos hiányos információkbólszármaznak.  


Októberig virágzik

 A növény szakmai magyar elnevezése amerikai bársonymályva, de én a környezô országok mintájára (Oroszország,Moldávia, Németország, Ukrajna) egyszerűen a sida nevethasználnám és próbálnám meghonosítani. Ez a fajta egytôbôl 20-40 télen elszáradó szárat növeszt. A sidaültetvényt60-120 ezer tô/hektár mennyiségben legcélszerűbb ültetni.Az ültetvény élettartama 20-30 év. A sida minden típusú talajonjó termést hoz, még a tíz egynéhány aranykorona értékűszáraz, kötött vagy homokos talajon is.A sida a fagyoknak, szárazságnak teljesen ellenálló növény.2006-ban, a lengyelországi nagy szárazság idején, amikornégy hónapig egyáltalán nem hullott csapadék, csak 10százalék volt az ültetvényben a veszteség. Azok az egyedekugyanakkor, amelyeknek a szárai elszáradtak, az augusztusiesôzések után a föld alatti gyökérsarjakból kihajtottak, ésoktóberben már az egyméteres magasságot is elérték. Azigazán nagy veszteség a magtermésben jelentkezett. A ta-valyi magyarországi szárazság a frissen ültetett palántákatkárosította. A tűzô nap, az öntözések ellenére, kiégette a földszínérôl a kis fejlôdô növényeket. Idén tavasszal, óriási meglepetésemre,az elôbb említett, „kiégett” palánták helyén atöbbivel együtt kihajtott a sida.A kifejlett növény a mi éghajlati körülményeink között júniustólkezd virágozni az októberi fagyok beálltáig. Ez a tulajdonságaalaposan megkülönbözteti a többi virágzó, mézetadó növénytôl. A sida az elsô évben lassan nô, maximum60-90 centiméteres magasságot ér el. Sajnos ez idô alatt akülönbözô gyomnövények sokkal gyorsabban fejlôdnek,ezért szükséges a vegyszeres vagy a mechanikus gyomirtás.A második évtôl a 2,5–4 méteres magasságra növô, sokhajtást növesztô sida már elveszi a gyomoktól az életteret. Akülönbözô herbicidek használatával óvatosan kell eljárni, miutána sidára kifejtett hatásmechanizmusuk egyelôre hiányos.  


Ültetés – olcsón, drágán

 A növény tehát növekedésének elsô fázisában nagyonérzékeny a gyomokra, különösen igaz ez a szabadföldi vetéssellétrehozott ültetvény esetében. Ez az egyik lehetôségsidaültetvény létrehozására, mely látszólag a legegyszerűbbés a legolcsóbb. A látszat azonban csalóka, ugyanis a módszerelég kockázatos és sok a buktatója. A vetést követô kb.egy hónapos száraz idôszak az ültetvény teljes megsemmisüléséhezis vezethet.Az ültetvény létesítésének hektáronkénti költsége 300-600 ezer forint között mozog. A jelenlegi ismeretek szerint100 százalékos biztonsággal palánták vagy gyökérsarjakkiültetésével lehet sikert elérni, viszont ez a módszer a költségesebbültetvénytelepítések közé tartozik. Ezáltal ugyanakkorlehetôség nyílik az ültetvény létrehozásának idejét április-májusról egész augusztusig kitolni.A betakarítható sida mennyiségét sok tényezô befolyásolja.A termôterület minôségétôl függôen 10-25 tonna száraztömeg/hektár/év/ a betakarított mennyiség, de például egyközepes minôségű termôföldrôl a második évtôl kezdôdôen25 tonna száraz tömeg/hektár/év takarítható be.A sidának van egy elônyös termesztési tulajdonsága.Megél a szennyvíztelepi iszapon, szénhidrogénnel, nehézfémmelszennyezett talajon is, sôt megtisztítja azt a vegetációsidôszaka alatt, és így gyakorlatilag újra mezôgazdaságiművelésre teszi alkalmassá a talajt.A sida nem igényel különleges műtrágyázást. Felhasználástólfüggôen ajánlott 100-170 kilogramm/hektármennyiségű nitrogén műtrágya bevitele, de a 200-250 kilogrammsem jelent túladagolást.  


Magas mézhozamot biztosít

 Imént már említettük, Magyarországon sokan tamáskodnaka sida telepítésével kapcsolatban, mi mégis megpróbáljukmeggyôzni a kétkedôket, hogy miért érdemes ezzel anövénnyel foglalkozni. A sida egy nagyon értékes, magasmézhozamot biztosító termesztett fajta, amelyet energetikaicélokra is kiválóan lehet használni. Évente kétszer célszerűkaszálni, amennyiben takarmányozási célból kívánjuk felhasználni.Még a virágzás elôtt, május végén, június elejénkell lesilózni. Fehérjetartalma eléri a 30 százalékot, a baromfik,de különösen a struccok kedvenc eledele. Így például alucerna kiegészítôjeként vagy akár helyettesítôjeként is alkalmazható.(Egyik barátom a félméteres magasság eléréséig asidát hálóval védi, mert a tyúkok szinte azonnal lekopasztják,annyira ízlik nekik.)A júniusi virágzástól az októberi fagyokig bô virágtermésevan a sidának. Az eddig elvégzett vizsgálatok 125-250 kilogramméves méztermésrôl számolnak be. Amikor a természetbengyakorlatilag már nincs összefüggô virágzó terület,a szorgos méhecskék gyűjtik továbbra is a nektárt. A sidaméze természetesen nem vetekszik egy akácmézzel, de améhésznek lényegesen kevesebb cukrot kell felhasználniaa méhek átteleléséhez. Ez egy újabb pozitív tulajdonsága atöbbi energetikai célra termelt növénnyel szemben.Használható hô- és áramtermelésre, sundízel, „faszén”,metanol, etanol, nitrogéntartalmú műtrágya, hidrogén iselôállítható belôle. (Míg a repce „csak” a biodízel-, glicerin-,étolaj- és méztermelés céljait szolgálja.) Szeretném felhívni afigyelmet egy apróságra. A sundízel nem azonos a biodízellel.Mindkettô bioüzemanyag, bioolaj, de a repcébôl biodízelt(transz-esztrifikáció) vagy sundízelt (pirolízis, Fisher-Tropshszintézis) készítünk, míg a sidából csupán sundízelt lehetelôállítani. Mindez szinte hihetetlen, ugyanakkor a vegetációsidô alatt felhasználható méz, biogáz vagy takarmányelôállítására is. Takarmánynak vagy biogáznak szükségeszöldtömegmennyisége a 100 tonna/hektárt is eléri.  


Alternatív kultúraválasztás

 Éves szinten a sida hektáronkénti termésmennyiségetöbbszöröse az energiaerdôkbôl nyert mennyiségnek. Abetakarítás folyamán a sida nedvességtartalma 11–25 százalék,míg például az energiafűznek 50–60 százalék. A betakarításhozsemmilyen különleges gépre, berendezésrenincs szükség. Egyszerű kaszálógépekkel, szecskavágókkallevágható és bálázókkal betakarítható az elszáradt sida,amelyet egy egyszerű kazánban vagy pelletálva azonnalel lehet égetni. Itt érdemes megjegyezni, hogy a hasonlóminôségű termôfölden termesztett energiafűz és sida ugyanakkoramennyiségben terem, viszont a sida egy gigajouleenergiatartalmára vetített energiamutatója többszöröse azenergiafűzének. A száraz bükk és a fenyô 17-18 MJ/kilogramm,a száraz energiafűz 16 MJ/kilogramm fűtôértékkelbír. A sida a maga 18,75 MJ/kilogramm értékével ebben azösszehasonlításban is elég jól szerepel.Ötvenéves megfigyelés eredményeként állíthatjuk, nincssemmilyen érdemi betegsége vagy kártevôje. Lehetôlegne telepítsük lucernatörésbe; a napraforgó, mustár, repceelôvetemény közös betegségük, a Sclerotinia sclerotiorumfertôzési veszélyét növeli, ami csapadékosabb idôjárás soránkisebb kárt okozhat. Gyenge elôvetemény a kukorica is,a visszamaradó nagy tömegű szármaradvány miatt. A betegségelszáradást, vagy a szárak tôben történô törését idézielô. Jelenleg kutatások folynak a fertôzés megelôzése érdekében.A legjobb megoldás a beteg szárak elégetése.Az elsô betakarítás és nyereség: az ültetés utáni 7-20 hónap,amely a termôföld minôségétôl és az öntözéstôl függ.Ez a tény akkor is igaz, ha semmilyen állami, uniós támogatástsem kap az ültetvény létrehozója.A célirányosan termesztett lágy szárú sida alternatív kultúraválasztásilehetôséget jelent a gazdálkodónak ott, ahola hagyományos élelmiszernövényeket már nem vagy nemkielégítô termésbiztonsággal tudná termeszteni. A termesztésemegéri a gazdának, a kistérségnek, az államnak. Rajta! Ültessünk sidát! 



B a l o g h L á s z l ó 

További információk: www.bni.com.pl