Legkorábban virágzó növényeink többsége a hagymások illetve gumósok közé tartozik. A legismertebb és legnépszerűbb közülük a hóvirág, amely azonban korántsem a legkorábbi, és - talán – nem is a legszebb. A tél végén, kora tavasszal nyíló hagymások - elsősorban a kis hagymával rendelkezők – árnyékban, fák, cserjék alatt érzik jól magukat. Mivel a cserjék lombfakadása előtt virágoznak, ezért így is elegendő fényhez jutnak. Ritkaságuk miatt sokat közülük védettnek nyilvánítottak. Az ültetéskor fontos szempont, hogy kis méretük miatt csak nagyobb tömegben mutatósak! Az alábbiakban bemutatunk néhány figyelemreméltó és a nagyközönség által kevésbé ismert fajtát, melyek a télvégi, tavaszi hónapokban sok örömet szerezhetnek a kertbarátoknak.
Fekete hunyor (Helleborus niger) A fekete hunyor annyira korai, hogy sokszor már az előző évben, decemberben virágzik! Innen ered közkeletű elnevezése: karácsony rózsája. Virága zöldesfehér, mely később pirosas árnyalatúvá válik. Nevét fekete gyöktörzséről kapta. Már az ókorban is ismerték és számon tartották gyógynövényként, de méregtartalmáról is nevezetes. Árnyékos helyen gyakran bebokrosodik.
Illatos hunyor (Helleborus odorus) A fekete után a legkorábban nyíló hunyorfaj, a hóvirággal egyidőben virágzik, védett növény, hazánkban csak a Mecsekben és Dél-Dunántúlon honos. Virágai sárgászöldek, illatuk némileg a bodzáéra hasonlít. Szintén erősen mérgező. Téltemető (Eranthis hiemalis) Sárga, kehelyszerű virágot hozó kis termetű gumós növény. Gyakran már februárban virágzik. Mivel csak néhány centiméter magas, ezért csak többedmagával érvényesül igazán a kertben, gyakran társítják szcillával vagy hóvirággal. Fák alatti árnyékos részeket illetve a tápanyagban dús talajt kedveli. Vigyázat! A téltemető szára és virága is mérgező! Szibériai szcilla (Scilla sibirica)
Nagyobb cserjék aljába és gyepbe egyaránt ültethető kis növény, mely szereti a nedves és savanyú talajt. Virágai csillag alakúak, fehér, lila, rózsaszín és türkiz változatai egyaránt ismertek.
Tavaszi tőzike (Leucojum vernum) A hóvirághoz hasonló, de annál később virágzó növény fehér, harang alakú virágokat nevel a 15-20 cm hosszú szárakon. Szereti a kifejezetten nedves, tőzeges talajt. Érdemes félárnyékos helyekre, egymáshoz nem túl közel ültetnünk a hagymákat.
Tavaszi sáfrány (Krókusz) (Crocus vernus) Tölcsérszerű fehér, kék vagy lila virágai március-áprilisban nyílnak. Borult időben és este a virágok becsukódnak, napsütésben pedig kinyílnak. Napos, gyepes területeken és sziklakertekben egyaránt jól érzi magát. A nagy téli hidegekre érzékeny, ezérrt érdemes télen letakarni a talaját.
Fürtös gyöngyike (Muscari racemosum) Igénytelen, szegélynövénynek is alkamlmas növény, Magyarországon réteken és tisztásokon honos. Sötétkék, fehéren fogazott virágai sűrűn ülnek a hengeres száron, levelei keskenyek, hosszúkásak. Egy tő akár 25 cm magasra is megnőhet.
Trombitanárcisz (Narcissus pseudonarcissus) A legkorábban virágzó nárcisz. A sötétsárga, trombita alakú belső szirmokat halványabb sárga árnyalatú külső szirmok szegélyezik. Hosszú, vékony, enyhén szürkés levelei a szár tövéből nőnek ki. Csakúgy, mint a többi nárcisz, nem szereti az árnyékot, ezért napfényes helyre ültessük. Tápanyag igénye nem túl nagy, sziklakertbe, virágos gyepbe is ültethetjük.
