Csemegeszőlő-fajták

Csaba gyöngye
A Csaba gyöngye Stark Adolf békéscsabai vaskereskedő 1904-ben végzett magvetéséből származik. A fajta szülei a Bronnerstraube és az Ottonel muskotály voltak.
A világ egyik legismertebb fajtája. Szinte valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Ismertségét, kedveltségét minden más fajtát megelőző érési idejének köszönheti.
A Csaba gyöngye kettős hasznosítású fajta. Állami minősítést 1956-ban kapott, fő árufajta.
Levele korán kezd sárgulni és rozsdásan pettyeződni. Levéllemeze a középső érre asszimetrikus felépítésű.
Fürtje nem túl nagy, inkább közepes, bogyói halványsárgák. Kedvező évjáratban már július közepétől, általában július 3. dekádjában fogyasztható, íze igen finom. Termőképessége közepes. Sok másodtermést nevel. Esetében ez előnyös tulajdonság, mert a hónaljhajtásokon képződött másodtermés jól beérik, hasznosítható. Fagytűrő képessége az átlagosnál jobb.
Hibái között említhetjük, hogy csapadékos időben rothadásra hajlamos.
Éretten termését a madaraktól és a darazsaktól alig lehet megvédeni, ezért szüretével nem lehet kivárni. Rosszul szállítható.
Koraisága és kitűnő íze a házikertek kedvelt fajtájává teszi.
Sokan bort is készítenek belőle, amit már újborként lehet fogyasztani a későbbi szüret alkalmával.

Irsai Olivér
Magyarország második legelterjedtebb csemegeszőlő-fajtája. Kocsis Pál állította elő 1930-ban a Pozsonyi és a Csaba gyöngye keresztezésével. Állami minősítést 1959-ben kapott. Kettős hasznosítású, az árútermelő üzemeinkben és a házikertekben egyaránt megtalálható, kedvelt fajta. Az Irsai Olivér terméséből az előbbiekben inkább bort készítenek, míg utóbbiakban csemegeszőlőként is termesztik megbízhatósága miatt.
Levele viszonylag kicsi, világoszöld és a hosszú izközű hajtáson szembetűnő. Fürtjei vállasak bogyói kedvező beérés esetén aranysárgák és pontozottak.
Igen korai érésű, már augusztus elejétől, közepétől fogyasztható. Fürtjei sokáig a tőkén hagyhatók, hosszabb időn át szedhetők. A szedési időre azonban ügyelni kell, mert túlérve a fajta illat- és zamatanyagai hátrányosan változnak.
Termőképessége inkább közepes. Középnagy fürtje, kicsi bogyói miatt nem tartozik a tetszetős, piacos csemegeszőlő-fajták közé. Előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy nem rothad, fagytűrése kielégítő. Nem sorolható az igényes fajták közé.
Bora intenzív muskotályos illatú és zamatú, gyakran lágy.
Az Irsai Olivért az árutermelők várhatóan a jövőben is elsősorban muskotályos bora miatt fogják termeszteni.
A házikertekben, illetve a kisüzemekben azonban fenti jó tulajdonságai alapján étkezési szőlőként, saját fogyasztásra, vagy piacra és borkészítésre egyaránt érdemes telepíteni.
Telepíthető klónjai: K. 11 (K=Kecskemét).

Cardinal
Snyder és Harmon állították elő 1939-ben Kaliforniában a Flame Tokay és a Ribier fajták keresztezésével. Honosítására és állami minősítésére 1970-ben került sor. Világszerte ismerik, kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Házikertekben nálunk is gyakran találkozhatunk néhány tőkéjével.
Nagy, kissé sarkos leveléről, nyílt "kancsó" alakú vállöbléről könnyen felismerhető. Augusztus végén fogyasztható. Bőtermő.
Számos hibája közül ki kell emelni környezettel szembeni fokozott igényességét, szembetűnő fagy- és rothadásérzékenységét. További hátrányos tulajdonságai a bogyók egyenlőtlen nagysága és színeződése, főleg ha a fürtök árnyékban fejlődnek, valamint a kifejezetten törékeny kocsány.
Honosítása utáni gyors terjedését valószínűleg annak köszönhette, hogy ajánlói csak az előnyeit hangsúlyozták. Kétségtelenül igaz, hogy a Cardinal az egyik legpiacosabb, legkönnyebben és jó áron értékesíthető csemegeszőlő-fajta nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Hazánk környezeti adottságai nem kedvezőek számára.
Mindezek ellenére a Cardinal a házikerti csemegeszőlő termesztésből ha néhány tőke erejéig is, de nem hiányozhat.

Pannónia kincse
A Pannónia kincse a csemegeszőlő-fajták elterjedtségi sorrendjében a 4. helyen áll. A Szőlőskertek királynője muskotály és a Cegléd szépe keresztezésével Póczik Ferenc állította elő 1942-ben., Budakeszin. Állami minősítést 1959-ben kapott. Jelenleg a fő árufajták között tartják nyilván. Házikertekben mindenütt megtalálható.
Levele a Szőlőskertek királynője muskotályéhoz hasonló, de még annál is sarkosabb és tagoltabb.
Augusztus végén, szeptember elején érik. Termőképessége kielégítő és másodtermése is minden évben biztonsággal beérik. A fürtök hosszabb ideig a tőkén hagyhatók. Nem rothad. Túlérve sem veszít kellemes ízéből és zamatából. Hibája, hogy nem fagytűrő és bogyói érzékenyek a barnulásra. Ez utóbbi tulajdonsága miatt rosszul szállítható.
Nagy fürtje, szépen színeződő, ropogós, nagy bogyói tetszetősek. A bogyó húsát többen lészegénynek, száraznak tartják.
Ha a termőhely iránti fokozott igényét kielégítjük és a jó gazda gondosságával járunk el termesztésekor, fáradozásainkat a Pannónia kincse meghálálja. Tetszetős vevőcsalogató fürtjei jó áron adhatók el. Szedésekor, csomagolásakor, szállításakor a bogyók nyomásra való érzékenysége miatt körültekintően, óvatosan kell eljárni.
Értékesítésre inkább a közeli helyi piacok jöhetnek számításba.

Szőlőskertek királynője muskotály
A Szőlőskertek királynője muskotály a Pannónia kincsét követi közel azonos területtel. Mathiász János állította elő az Erzsébet királyné emléke és a Csaba gyöngye keresztezésével 1916-ban. Magyarország határain kívül is ismert és termesztett fajta. A nemesítők jó néhány hazai és külföldi keresztezésben használták fel szülőpartnerként. Állami minősítésére 1956-ban került sor. Jelenleg a fő árufajták között jegyzik.
Levele Csaba gyöngye formájú, de sima felületű, csupasz felületű.
Az évek többségében igen korán, már augusztus 3. dekádjában beérik, fogyasztható. Igényes fajta és csak jó termőhelyen hálálja meg a gondoskodást bő terméssel. Másodtermés képzése jelentős. Rothadásra hajlamos, kifejezetten fagyérzékeny. Muskotályos íze túlérve zavaró, szappan ízűvé válik.
A fajta visszaszorulóban van. Hibái miatt a házikerti termesztésben is veszített korábbi népszerűségéből. Ennek ellenére a fajtasorból továbbra sem hiányozhat korai érése a tetszetős fürtjei miatt.

Chasselas
A Chasselas a legelterjedtebb csemegeszőlő-fajta hazánkban, de a világ szinte valamennyi szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Franciaországban például a Chasselas a legfontosabb étkezési szőlőfajta. Magyarországi meghonosításáért és elterjesztésért a múlt században sokat tett Fábián József tótvázsonyi lelkész. Számos hasonneve közül erre utal a Fábián szőlő megnevezés.
A Chasselas nemcsak az árutermelő, hanem a házikerti szőlőtermesztésnek is kedvelt fajtája. Kettős hasznosítású, a szőlészek, a borászok és a házikert tulajdonosok egyaránt kedvelik. Magyarországon a legjobb termőhelyei a Mátraaljai borvidéken találhatók. Különösen a gyöngyösi "ropogós" Chasselas iránt nagy a kereslet piacainkon.
A természetes fajtarendszerezés szerint a keleti változatcsoportba tartozik. Több más fajtához hasonlóan fajtacsoportot képez, melyek közül legfontosabbak a Fehér chasselas( Chasselas blanc) és a Piros chasselas (Chasselas rouge).
Levelük teljesen azonos, szabályos 5 karéjú, a levéllemez széle a fonáka felé pöndörödik.
A fehér és piros színű fürtök vegyes szüretelése dekoratív csomagolást és esztétikus megjelenést tesz lehetővé, növeli a fajta piaci értékét.
Átlagos években már szeptember első felében fogyasztható. Szedési ideje hosszan kitolható, mert nem rothad, jól eltartható. Termőképessége közepes, de klónjai az alapfajtánál lényegesen többet teremnek. Ez utóbbiak azonban fürtfelépítésük miatt inkább bor, esetleg szőlőlé készítésére alkalmasabbak.
Viszonylagos fagytűrése jó, megbízható fajta. Étkezési célú termesztése mellett több országban, így hazánkban is a termés egy részét borrá dolgozzák fel. Bora finom savösszetételű, nem túl fajtajelleges, ezért jó házasítási alapanyag.
Várhatóan a Chasselas a jövőben is megőrzi előkelő első helyét a magyar csemegeszőlő-fajta választékban.
Telepíthető klónjai:
Fehér chasselas: Fr. 38-95 (Fr=Freiburg, Németország), K. 16 (K=Keszthely), C.60.
Piros chasselas: Fr. 36-28 (Fr=Freiburg, Németország), K. 18 (K=Keszthely), C. 61.

Mathiász Jánosné muskotály
Mathiász János állította elő az Ottonel muskotály és a Chasselas rouge de foncé keresztezésével.
Chasselas szerű levele és a hajtástengely pirosas zöld színű.
Fürtje nagy, vállas, tömött. A bogyók egyenlőtlenül húspirosak, árnyékos oldalukon csak fakó zöldek, muskotályos ízűek, savszegények.
Bőtermő fajta, a terhelésre érzékeny (generatív jellegű). Szeptember első felében érik. Fagytűrő képessége és rothadásérzékenysége átlagos.
Fürtfelépítése és színeződése miatt nem piacos fajta.

Cegléd szépe
Régi fajta. Mathiász János nemesítette a Chasselas blanc croquant és a Chasselas rouge royal keresztezésével 1903-ban. Állami minősítést K. 73 (K=Kecskemét) jelű klónja kapott 1978-ban. A házikerti termesztésben is ritkán fordul elő.
Hosszúkás levelének csúcskaréja erősen kiemelkedő. A levélerek és a levélnyél más fajtával össze nem téveszthetően pirosak.
A Chasselas után, szeptember derekától fogyasztható. Előnyei között említhetjük jó fagytűrését és átlagosnál jobb rothadás-ellenállóságát. Ezeken kívül termése jól szállítható, eltartható, tetszetős, bogyó színe ritka, feltűnő. Íze kellemes.
Hátránya viszont viszonylag kis fürtje, alacsony terméshozama és egyes évjáratokban a bogyók egyenlőtlen színeződése.
A Cegléd szépe a Chasselast még a házikertekben sem képes helyettesíteni. Jelentősebb terjedésére a jövőben nem számíthatunk.

Attila
Kocsis Pál állította elő 1917-ben a Rosa menna di vacca és a Mathiász Jánosné muskotály szülőpárok felhasználásával. 1963 óta tartozik az államilag minősített szőlőfajták közé. Csak Magyarországon ismerik. A házikertek egyik kedvelt fajtája.
Erősen hólyagos, szabályosan tagolt levelének csúcs- és oldalkaréjai határozottak, hegyesedők. A levélerek töve pirosas. Fürtje nagy, vállas, tetszetős. Bogyói fehéressárgák, megnyúltak, hamvasak.
Átlagos években szeptember végétől fogyasztható. Késői érése miatt biztonságos beérésére csak jó fekvésben számíthatunk. Előnyei közül páratlanul finom, a Hamburgi muskotályéval vetélkedő muskotályos ízét kell megemlítenünk, magas terméshozama mellett.
Legfőbb hibái: a késői érése, és a rothadás érzékenység. Szedését és szállítását nehezíti, hogy a rövid bogyóecset következtében bogyói peregnek. Házikerti termesztését javasoljuk.

Hamburgi muskotály
Származása bizonytalan. Egyesek szerint az Alexandriai muskotály és a Frankenthali fajták keresztezésével állították elő. 1956-ban vált államilag minősített szőlőfajtává. Világszerte ismerik, termesztik. Jó néhány szőlőtermesztő országban a legfontosabb árúfajták közé tartozik.
Nagy levelű és kutyanyelv-szerűen kiugró csúcskaréjú fajta.
Szeptember végétől fogyasztható. Viszonylag későn érik, de az évek jelentős részében jól beérik. Szedésekor körültekintően kell eljárnunk, mert kocsányzata, fürtnyele könnyen törik. Hibái között említhetjük még, hogy bogyóinak mérete és színeződése nem egyöntetű.
Különösen finom muskotályos íze miatt a házikertekből nem hiányozhat.

Afuz Ali
Az Afuz Ali a világ legismertebb, legnagyobb felületen termesztett, szinte hibátlan, a nemzetközi étkezési szőlő kereskedelemben is döntő hányadot képviselő fajtája. A természetes rendszerezés szerint a keleti változatcsoportba tartozik.
Számos hasonneve ismert; közülük néhány a következő:
Franciaországban - Dattier de Beyrouth, Olaszországban - Regina, Görögországban - Rosaki, Bulgáriában - Bolgár szőlő
Levele sima felületű, csupasz fonákú, vékony szövetű. Középső levélere az első elágazásnál megtörik. "U" alakú vállöblét gyakran fő ér határolja.
Fürtje tetszetős, piacos. Bogyói közömbös, de finom ízűek. Nálunk beérése sok évjáratban bizonytalan. Bőtermő. Tőlünk délebbre nem ritka a 30-40 t/ha-os termésmennyiség sem a fajtából. Nem rothad, jól szállítható. Fagyérzékeny, hosszú metszést igényel.
Magyarországon a házikertek legvédettebb, legmelegebb helyén (pl.: falak előtt) sikerrel termeszthető.
A keresztezéses nemesítésben szőlőpartnerként gyakran szerepel.

Italia
Az Afuz Alihoz hasonlóan kedvező az Italia csemegeszőlő-fajta megítélése is, különösen a délebbi szőlőtermesztő államokban. Pirovano olasz szőlőnemesítő állította elő századunk elején a Chasselas Napoleon és a Hamburgi muskotály keresztezésével. Az Italiát sokan a csemegeszőlő nemesítés kiugró eredményének tartják.
Levele vastag szövetű a levéllemez tölcséresen összehajló. Fürtje szinte az ideális csemegeszőlő megjelenést testesíti meg. A gyönyörű bogyók muskotályos ízűek.
Hosszú tenyészidejű fajta, igen későn érik és hazánkban beérésére még védett fekvésben sem számíthatunk minden évben. Ez az oka annak, hogy nem terjedt el a magyar szőlőtermesztésben.
A házikertben sem tartozik a legelterjedtebb fajták közé, de jó helyre, meleg, védett fekvésre, falak elé lehet belőle ültetni egy-két tőkét.

Kozma Pálné muskotály
Az Italia és az Irsai Olivér fajták keresztezésével állították elő Kozma Pál és munkatársai.
Kicsi, vékonyszövetű levelének vállöblét gyakran ér határolja. A Csaba gyöngye után nem sokkal érik, tehát igen korán már augusztus első felében fogyasztható. A darazsak és madarak gyakran nagy kárt tesznek benne.
Viszonylag sűrű lombot nevel és esetenként virágai rosszul kötnek. Jó termékenyülés után fürtjei tetszetősek. Ovális bogyói borostyán sárgára színeződnek, kellemes muskotályos ízűek, kevés savat tartalmaznak, de néha fanyarkás mellékíz társul az ízharmóniához.
Kis termelési biztonsága miatt a házikertek fajtája marad.

Favorit
A Favorit az államilag minősített csemegeszőlő fő árufajták területi sorrendjében az utolsó helyet foglalja el. Szegedi Sándor és Erős János állították elő 1950-ben a Chasselas Queen Victoria White és a Szőlőskertek királynője muskotály keresztezésével. 1968 óta tartozik az állami minősítést kapott fajták sorába. A házikertek kedvelt, sokfelé előforduló fajtája.
Levele a Szőlőskertek királynője muskotályéhoz hasonló.
Kedvező fogadtatása és megítélése ellenére terjedését valószínűleg hibái akadályozzák: fagyérzékeny, igényes, a darazsaktól, madaraktól nehezen védhető meg.
A kiskertekben, esetleg a kisüzemekben, ahol jobb termesztési körülmények biztosíthatók, hibái nem annyira szembetűnőek. Inkább jó tulajdonságai kerülnek előtérbe, mint koraisága, nagy termőképessége, fürtjeinek tetszetősége, finom íze. Értékes fajta, a fentiek értelmében telepítése elsősorban a házikertekben indokolt.

Boglárka
A kecskeméti nemesítő műhelyből származó fajta. Szegedi Sándor és munkatársai állították elő a Génuai zamatos és a Pannónia kincse keresztezéséből. Állami minősítést nyert fajta, de nem terjed.
Levele nagy, megnyúlt, váll- és oldalöblei zártak, a levél széle csipkés. Igen nagy, vállas, laza fürtje van. A bogyók is nagyok kissé megnyúltak, zöldesfehér színűek, hamvasak, ropogós húsúak.
Augusztus második felében, esetleg szeptember elején érő fajta. Fagyérzékeny és rothad. A virágzáskori időjárásra érzékeny, esetenként hiányosan termékenyül.
Terjedését hátrányos tulajdonságai akadályozzák.

Anita
Lubik István szőlőtermesztő állította elő keresztezéssel. Csak az egyik szülője ismert, a Rosa menna di vacca.
Erős, vitális tőkéin sűrű lombozatot nevel. Vastag szövetű levele sötétzöld színű, hólyagos felületű. A levél széle csipkés.
Szeptember közepén érő, rózsaszín bogyójú fajta. Fürtjei nagyok, tetszető, piacos megjelenésűek. Partenokarpiára kissé hajlamos. Normálisan termékenyült bogyói nagyok megnyúltak. Fagyérzékeny.
Kedvező megjelenése miatt a házikertek megbecsült fajtája lehet.

Téli muskotály
Keresztezéses nemesítéssel előállított csemegeszőlő fajta, amit Szegedi Sándor és nemesítő munkatársai hoztak létre a Schiradzouli és a Rezső fajták keresztezésével.
Mélyen tagolt levelű, nyitott vállöblű, de zárt oldalöblű fajta, a levélszéle csipkés.
Késői érésű, szeptember végén, október elején fogyasztható, termése muskotályos ízű. Jó beérése, védett, meleg fekvésben biztonságos. Termése borkészítésre is felhasználható. Átlagos termőképességű, nem rothad, de a téli fagyra és a lisztharmatra érzékeny.
Kellemes íze, jó eltarthatósága a házikertek értékes, kedvelt fajtájává teszik.

Nero
Csizmazia József és Bereznai László fajtája. Szülei az Eger 2 és a Gárdonyi, tehát fajhibrid csemegeszőlő-fajta.
Levele nagy méretű, változatosan tagolt, oldalöble sekély, nyílt, vállöble széles "U" alakú. A levéllemez hullámos felületű.
Már augusztus végétől fogyasztható, nagy fürtű, megnyúlt hamvasan kék bogyójú fűszeres zamatú fajta. Terméséből finom, rosé bor is készíthető. Fagytűrése, gombabetegségekkel szembeni ellenálló képessége jó. Több célú felhasználhatósága és jó tulajdonságai miatt terjedése várható.

Palatina (Augusztusi muskotály)
Kozma Pál és nemesítő munkatársai állították elő a Seyve-Villard 12375 és a Szőlőskertek királynője muskotály keresztezésével 1966-ban. Elsőnek Németországban ismerték el, a Palatina nevet is ott kapta. A házikerti termesztők és kertbarátok körében gyorsan terjedt. Ér által határolt "U" alakú vállöble kiváló, felismerhető fajtabélyeg.
Augusztus első felében zsendül és második felében szedhető. Fürtje nagy laza, tetszetős felépítésű. Bogyói aranysárgák, kissé megnyúltak, olvadó húsúak, finom muskotályos zamatúak.
A gombabetegségekkel szemben ellenálló, nem rothadó fajta. Fagy-és téltűrő képessége kiemelkedő.
Számos kedvező tulajdonsága miatt terjedését reméljük még a takarásos szőlőtermesztés zónájában is.

Pölöskei muskotály
Szegedi Sándor és nemesítő társai állították elő a Zala gyöngye valamint a Glória Hungariae és az Erzsébet királyné emléke szőlőfajták keresztezéséből származó egyik magonc felhasználásával.
Levele nagy, erősen tagolt, szép megjelenésű. A levéllemez haragoszöld, fényes.
Szeptember közepén, de nagyobb termés esetén inkább szeptember végén érő fajta. Bőtermő, túlterhelhető. Ágas nagy fürtjei tetszetősek. Borostyánsárga megnyúlt bogyói ropogós húsúak, muskotályos ízűek. Terméséből bor is készíthető.
Kedvező tulajdonságai miatt különösen alkalmas pl. lugasok kinevelésére. A környezetkímélő szőlőtermesztés egyik értékes fajtája lehet. Kiemelkedő fagytűrő képességű, a gombabetegségeknek is jól ellenáll. Akár permetezés nélkül is termeszthető.
Számos értékes tulajdonsága, sokoldalú felhasználhatósága alapján feltehetően szép karrier előtt álló fajta.

Suzy
Ez a fajta is Szegedi Sándornak és munkatársainak nemesítési eredménye.
Az egyik szülő az Eger 2, a másik pedig a Pannónia kincse. Fajtahibrid csemegeszőlő-fajta.
Szeptember második felében érik. Fürtjei nagyok, lazák. Bogyói megnyúltak, világos színűek, szinte fehérek.
Államilag még nem minősített fajta, de a gyűjtők máris keresik.

Teréz
Szegedi Sándor és munkatársai állították elő az Eger 2 és az Olimpia keresztezésével. Fajhibrid csemegeszőlő-fajta.
Alig tagolt sötétzöld levelének nyele feltűnően hosszú és lilás bemosódású.
Szeptember második felében érik, bőtermő.
Igen nagy laza fürtű, nagy, megnyúlt szép színű (pirkadt zöldessárga) bogyójú fajta.

Glória Hungariae
Kocsis Pál állította elő a két világháború között. Szülői az Ezeréves Magyarország emléke és a Thallóczy Lajos muskotály.
Kiterített levelének szövete vastag, bőrszerű. A levélnyél és a kacs feltűnően hosszú és pirosas színeződésű. Vállas, nagy fürtje laza. Bogyói zöldesfehér színűek, rágós héjúak és a rövid bogyóecset miatt peregnek.
Szeptember végén, október elején érik. Bőtermő. A számos hátrányos tulajdonsága miatt lassan a házikertekből is kiszorul és gyűjteményes értékű fajtává válik.

Kocsis Irma
A Glória Hungariae fajta testvére. Az egyik legkönnyebben felismerhető szőlőfajta, mert kacsai nemcsak a nóduszokon találhatók, hanem sok esetben az ízközből erednek.
Nagy, mélyen tagolt levelei is jó fajtabélyegként szolgálnak. Fürtje nagy, vállas és tömött. Kettős hasznosítású fajta, de a borászat céljainak inkább megfelelő, mint étkezési célra.
Szeptember második felében érik, bőtermő. Fagyérzékeny és rothadékony fajta.
Kis termelési biztonsága miatt kiszorul a termesztésből.

Csiri csuri
A név és a fajta eredete bizonytalan. Főként Buda környékén jelenleg is termesztett csemegeszőlő-fajta. Egykor, de még ritkán ma is szellős présházakban, kamrákban fürtjeit felkötözve tárolták télire.
Levele a tölgyfáéra emlékeztet, sima felületű, csipkés levélszélű. Fürtje elég nagy vállas és tömött. A bogyók borostyán színűre színeződnek. Későn, október első felében érő fajta. Termése magas savtartalmú. Sok másodtermést nevel. Jól eltartható, választékbővítő fajta.

Moldova
Rezisztens csemegeszőlő. Fürtje és bogyói is nagy méretűek. Liliáspiros színű, kellemes ízű. Gombabetegségekre nem érzékeny, erős vesszőjű, fagytűrése jó. Érési idő: szeptember vége

Ezeréves Magyarország emléke
A múlt század második felének közepén Mathiász János állította elő a Chasselas Queen Viktória White és a Calabriai fehér fajták keresztezéséből. Ez volt Mathiász első híressé vált hibridje.
Mélyen tagolt, csupasz fonákú leveléről, nagy vállas fürtjéről, gömbölyű zöld színű bogyóiról könnyen felismerhető fajta.
Szeptember második felében érik. Bőtermő. Vastag bogyóhéja rágós, magjai nagyok, kellemetlenek a fogyasztásnál. A termesztésből e tulajdonságok miatt szorult ki.

1.6. Direkt termő szőlőfajták és régi rezisztens hibridek
A filoxéravész után Magyarországon számos a filoxérának ellenálló elsősorban V. labrusca származású fajta terjedt el. Volt időszak, amikor e fajták területi aránya meghaladta a 20 %-ot. Telepítésük már régóta tilos, de ennek ellenére a jelenlegi szőlőtermesztésben és elsősorban a kiskerti, házikerti termesztésben jelen vannak. Az érvényben lévő Bortörvény rendelkezése szerint nem csak e fajták telepítése, pótlásra való felhasználása tilos, hanem a direkt termő fajtájú ültetvényeket 2000 végéig ki kell vágni. A terület más fajtával való újratelepítéséhez költségvetési támogatás vehető igénybe.

Othello
V. labrusca x V. riparia x V. vinifera származású hibrid. Állítólag a Clinton és a Kék trollingi keresztezéséből származik.
Gyöngyös környékén kedvelt fajta, de máshol is termesztik. Kettős hasznosítású, kék bogyójú terméséből jellegzetes labrusca ízű vörösbor készíthető. A piacokon termése étkezési szőlőként is megjelenik. Szeptember végén érik, nem rothad, termése sokáig a tőkén tartható. Bőtermő. Ellenálló fajta.

Noah
A legsilányabb minőséget adó direkt termő fajta. V. labrusca x V. riparia származék. Régebben a Nyugat-Dunántúlon és Heves megyében nagy felületen termesztették.
Levele durva szövetű a V. riparia-hoz hasonló. Bogyói erősen peregnek, nyálkás húsúak, durva labrusca ízűek.
Szeptember második felében érik, elég bőven terem. Fagytűrő, gombabetegségeknek ellenáll. Az utóbbi időben területe jelentősen csökkent.

Piros Delaware
Feltehetően V. labrusca x V. aestivális x V. vinifera hibrid. Hazánkban kiterjedtebben az ország északi részén termesztették.
Levele hosszú, mélyen tagolt, nyílt vállú. Bogyói halványpirosak, labrusca ízűek.
Szeptember elején érik, általában jó mustfokkal (20 körüli) szüretelhető. Jó fagytűrő, nem rothad. Néhány permetezéssel a gombabetegségektől megvédhető. Borában többszöri fejtés után csökken a labrusca íz.

Fehér Delaware
Feltehetően a Piros Delaware magutódja. Levele a Noah-hoz hasonló, de vékonyabb szövetű, simább felületű.
Kis fürtjein a bogyók zöldesfehérek, jellegzetesen pettyezettek, labrusca ízűek.
Szeptember végén érik, viszonylag jó mustfokkal. Bőven terem, ellenálló fajta. Bora mérsékeltebben labrusca ízű.
Volt amikor étkezési célra is termesztették és sok helyen eltartották.

Izabella
"Eper szőlő"-nek is nevezik. Régi direkt termő. Falusi házak lugasainak gyakori fajtája. Kékbogyójú fajta, áthatóan labrusca ízű és illatú.
Hidegnek, gombabetegségeknek kitűnően ellenáll. Savas, kemény bora silány minőségű.

Feri szőlő
Régi rezisztens hibrid (Seibel 5279). Egy időben Szabolcs megyében divatos fajta volt.
Korán, szeptember első felében szüretelhető, alacsony savtartalmú terméséből általában lágy bor szürhető. Étkezési célra is használták.
Egy-két permetezéssel megvédhető. Kiszorult a termesztésből.

Az említett fajtákon kívül idősebb házikerti-szőlőkben előfordulnak még a következők:
* Seibel 5409 - "Iber francia "
* Couderc 503 - "Százszoros",
* Seibel 4643 - "Pannonhalmi kék"
és még számos Seyve - Villard hibrid, melyek kézről-kézre terjedve, újra és újra felbukkannak egy-egy kisebb körzetben.

2.1. Az alanyfajták csoportosítása

A termesztett alanyfajták többsége hibrid, de vannak közöttük nem hibridek is. Ez alapján csoportosítani lehet azokat:

* a fajok egyes egyedeinek kiemelésével és újabb klónszelekcióval létrejött úgynevezett "tiszta vérű" alanyfajták (Riparia portalis, Rupestris du Lot)
* amerikai fajok keresztezéséből származó hibridek, amelyeket esetleg többször is klónoztak (Berlandieri x Riparia T.K. 5BB, Berlandieri x Riparia T. 5C)
* amerikai faj vagy fajok és európai Vitis vinifera fajták keresztezéséből származó hibridek (komplex hibridek is lehetnek) (Chasselas x Berlandieri 41 B M.et de G., Fercal)

Érdekes, hogy a közismert alanyfajták között nincsenek fajtahibridek. Ennek az az oka, hogy az alanyfajták termesztési értékét meghatározó tulajdonságok (mésztűrés, gyökeredés, kalluszképzés, stb.) fajon belül szinte állandóak, különbségek csak a fajok között lelhetők fel. A fajon belüli keresztezésnek tehát nincs értelme.