HOGYAN ÜLTETHETÜNK NÖVÉNYEKET?


 

HOGYAN ÜLTETHETÜNK NÖVÉNYEKET?


      Az ültetés nem csak a hagyományosan megszokott tavaszi és őszi időszakokban lehetséges, hanem nyáron is, hiszen a kertészetekben edényesen nevelt növények megfelelő gondozás mellett szinte észre sem veszik, (vagy még jobb is nekik) hogy a cserép helyett a szabadban folytatják növekedésüket. Lényeg, hogy az öntözés az adott időjáráshoz alkalmazkodjon, vagyis a növény körüli talaj mindig optimális nedvességtartalmommal rendelkezzen. Esős időben esetleg nem is kell további víz, aszály esetén pedig természetesen gyakoribb locsolás szükséges!

Környezetünk szépítése bőven megér némi ráfordítást, hiszen, ha bele gondolunk, egy köbméter víz kb. egy doboz cigi ára, annyival pedig rengeteget lehet öntözni és otthonunk környezetét még aszályos időben is üdévé, virágoktól pompázóvá varázsolni!

 

     Növényeket mindaddig ültethetünk a kertben, amíg a talaj nincs megfagyva és a levegő hőmérséklete legalább nappal nulla fok fölött van! (Akár pl. januárban is, ha utána gondoskodunk az alábbiakról!)

 

Teleltetés:

Fiatalon fagyérzékeny növények tövét, őszi, vagy téli telepítés esetén, ültetés után forgáccsal (asztalostól gyaluforgács! NEM fűrészpor!) kupacoljuk fel 30-50 cm magasságban, majd ezt tavasszal távolítsuk el. Takarásra pl. szalma, vagy a kertben összegereblyézett lomb is alkalmas (de pl. diólomb nem!).

Ha korlátozottan téltűrő, oltott növényt (pl. datolyaszilvák) ültetünk, akkor ügyeljünk arra, hogy a takarás a nemes részből is fedjen legalább 20-30 cm-t.

Ezeknél a korlátozottan téltűrő növényeknél, a megadott télállósági zónákat komolyan kell venni! Ne várjunk mínusz 25 fokos fagytűrést egy 8-as zónába tartozó fajnál!! Ha kertünk hidegebb, mint amit az adott növény elviselni képes, akkor gondoskodjunk megfelelő téli védelemről, vagy ha ez nem megoldható, tartsuk inkább edényesen a növényt!

Magyarország területén a 7-es, vagy hűvösebb (6, 5, 4...) télállósági zónákba tartozó növények teljesen télállónak tekinthetők. Vannak természetesen zordabb (6b, 6a, 5b, 5a) fekvések is hazánkban, ahol pl. a 7-es zónás növények a keményebb teleken védelemre (takarás!) szorulnak!! És vannak nagyon kedvező fekvések (7b, 8a), ahol esetlegesen a korlátozottan téltűrő növények is biztonságosan nevelhetők, akár takarás nélkül is!! (Lásd: http://www.dmkert.hu/usda !!)

 

Erősen széljárta helyeken, ha félő, hogy a légmozgás elhordja a takarásra szánt anyagot, üssünk pár karót a növény köré, ezt valamilyen hálóval (Raschel, csibedrót, stb.) kerítsük körbe, és ezt a kis mini-karámot töltsük fel a takaróanyaggal.

Ha az elkészült takarást még kissé meg is öntözzük, akkor összezömül annyira, hogy a szél nem tudja kikezdeni.

 

A műanyag fóliákkal óvatosan bánjunk, mert alattuk könnyen berohadhat, megpenészedhet a növényünk, a fülledt levegőtlenség következtében! Nálunk a fólia nélküli, kizárólag forgács-, vagy szalma-takarás tökéletesen bevált!

 

Bambuszok esetén hasznos a tő körüli érett trágya, vagy komposzt, 15-20 cm vastagságban történő szétterítése, 1-1,5 méter átmérőjű körben. Ez nagyon jól szigetel, így megvédi a rizómákat a komolyabb hidegtől, később pedig a talajba épülve kiváló tápanyaggá alakul! A szerves trágyák, komposztok, amellett, hogy jótékony növénytápok, a talajok szerkezetét is jelentősen javítják, függetlenül attól, hogy laza, homokos, vagy kötött, agyagos talajról van szó!

 

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy az ültetni kívánt növényünk fiatalon milyen hideget tud elviselni, inkább takarjuk be az említett módokon! Tökéletesen télálló fajoknak sem árt ez a védelem, amit legalább az első télen érdemes megoldani!

 

Fiatalon, akár palánta-korban is tökéletesen télállónak a 4-es télállósági zónába tartozó, vagy annál is hidegtűrőbb (3-as, 2-es zónás) növények tekinthetők. Az ennél melegebb zónákba (5., 6., 7...) tartozó növényeknél az a biztos, ha az első telet takarás védelmében töltik. Ilyen módon ősszel és télen is biztonságosan ültethetünk, ha (mint korábban említettük) ültetéskor a talaj nincs megfagyva és a levegő hőmérséklete legalább nappal nulla fok fölött van!

 

Öntözés:

Esetlegesen kiszáradt talajjal, kókadt állapotban érkezett növényt legjobb cserepestől, lombostól, mindenestől 10-15 másodpercre teljesen víz alá meríteni, így jó eséllyel nagyon hamar visszanyeri üde állapotát!

Telepítést követően mindenképpen célszerű beöntözni a növényt, kivéve, ha lombtalan állapotban van, és a talaj vízzel telített. A későbbiekben az öntözés az időjárás függvénye. Ne feledjük, hogy egyébként szárazságtűrő növények is csak akkortól tűrik a szárazságot, ha már kifejlett gyökérzettel rendelkeznek! Ezt 2-3 év alatt éri el a legtöbb növény, tehát fiatalon a szárazságtűrőket sem szabad elhanyagolni!

 

Alakító metszés:

A csomagban érkezett, edényben nevelt, általában kis méretű díszfákat, gyümölcsfákat nem célszerű azonnal még kisebbre visszavágni. A növény napkollektora a levele, vagyis minél nagyobb lombfelülettel rendelkezik, annál több energiát tud begyűjteni és gyökérzetének, ágainak fejlesztésére fordítani. Ezért az ültetést követő első évben hagyjuk a növényt növekedni, ahogy akar, majd az ezutáni első tavasszal lehet az első alakítást elvégezni a megfelelő törzs, illetve korona kinevelése érdekében.

Más a helyzet, ha nagy méretű, szabad gyökerű csemete érkezik. Ezt a hagyományos módon érdemes ültetéskor alakító metszésben részesíteni, hiszen ő kitermeléskor a gyökérzet egy részét elveszíti, és könnyebbség számára, ha nem kell az eredeti nagy koronát vízzel, tápanyaggal ellátnia. Ilyenkor a metszéssel csökkentett korona a gyökérzet fejlődésével párhozamosan tud újra alakulni.

Sövénynövények esetében, ha szabad gyökerű csemetéket ültetünk, szintén érdemes jelentősen visszakurtítani a gallyakat. Ez, amellett, hogy könnyebb eredést tesz lehetővé, a sövény alsó részét is sűrűbbé teszi, illetve az esetlegesen különböző méretű csemetéket azonos magasságra állíthatjuk be vele. Edényesen nevelt sövénynövények esetén az első nyírás ráér egy növekedési időszak eltelte után is, de ültetést követően is lehetséges, amennyiben a növények alakja, mérete indokolja.

Bambuszok ültetésekor hasznos, ha a lombozatot visszakurtítjuk, hiszen, örökzöld növények lévén, télen-nyáron párologtatnak. Viszonylag kis földlabdájú, de túl nagy lombozattal rendelkező bambusztő könnyebben kiszárad, de egy erősebb szél is kiboríthatja, így a lombcsökkentés (az oldalgallyak és a csúcs visszavágásával) mindenképpen előnyös lehet a növény életben maradása érdekében. A néhány hét alatt begyökeresedett tő úgyis sok hajtást és lombot nevel a későbbiekben. Bambuszsövény ültetésekor, magas példányok esetén érdemes egy magasságúra visszametszeni a növényeket. (Legegyszerűbb ültetés előtt, a növényeket egymás mellé fektetve, a földlabdákat egy vonalba helyezve, és a kívánt magasságnál egy madzagot végigfeszítve...) Ez esztétikusabbá is teszi a látványt, illetve a lombcsökkentés révén javítja a növények eredési esélyeit. A bambuszok lombját mindenképpen érdemes az ültetést követően néhány (időjárástól függően 2-3) hétig reggelente és esténként lezuhanyozni a kiszáradás megakadályozása érdekében.