Kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) I.



Kávé (Coffea arabica, Coffea robusta)


  

 

A kávé pályafutása Afrikában kezdődött. Az etióp felvidék, Kaffa régióját lakók rájöttek arra, hogy a kávécserje bogyóinak élénkítő hatása, azok magvaira vezethető vissza. Ettől kezdve a bogyókat nem elrágták, hanem széttaposták a magokat, majd állati zsiradékkal keverték össze, hogy háborús időszakokban profitáljanak annak fehérjében gazdag, élénkítő hatásából.

Az egész Földön kb. 15 milliárd kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) nő. Ha vadon nőnek, akár a 18 méteres magasságot is elérhetik. Az ültetvényeken azonban visszavágják őket bozótmagasságúra (még így is majd 3 méteresek). A kávénövényt 4 éven át nevelik és védik, mielőtt termőre fordulna. Életkoruk általában eléri a 25 évet.

 
Egy növény éves szüreti terméshozama kb. fél kilógramm kávénak felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy 60 kg-os nyerskávéval megtöltött zsákhoz kb. 100 jó termést hozó Arabica fát kell leszüretelni.

 

A kávébab

 

A kávébabok a bogyók magvai, melyek kb. 1 évig érnek a kávécserjén. Ez idő alatt még nem alakul ki semmilyen különleges íz, ezt a bab majd csak a későbbi pörkölés során kapja meg. A kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) virágai csak néhány óráig virágoznak, és jázmin illatuk van.

A bogyók egyharmad része kávébabból áll, a maradék megoszlik a bogyó gyümölcshúsa, az úgy nevezett gyümölcsvelő (39%), a nyálkahártya (17%), valamint az úgynevezett pergamen- és ezüstbőr között (1,7%).

A kávé fejlődési történetének kezdetén a „coffea“ növénynem áll. Belőle fejlődnek ki a "Coffea Arabica" és a "Coffea Robusta" elnevezésű fajták, melyek gyümölcse megajándékoz bennünket a kávé élvezetével.

 

Termesztés

 

A kávét, az Egyenlítőt átölelő, úgynevezett kávéövben termesztik. A kávénövény elég lassan nő, és környezetével szemben nagyon igényes. A kitűnő minőség garantáláshoz a hőmérsékletnek, víznek, szélnek, napfénynek, talajminőségnek és a termőhely magasságának különösen passzolnia kell. A két fajta – Arabica és Robusta- igényei kissé eltérnek egymástól. Példaként említhető, hogy az Arabicával ellenben a Robusta inkább a csapadékban dús régiókat kedveli.

A Coffea Arabica csak a magasabban fekvő (600 - 1800 méter) területeken képes szaporodni (innen származik a neve is: felföldi kávé), viszont kiváló minőségű bogyókat termel és a világ termelésének 75%-t teszi ki. Az Arabica babját finom sav és a jól kiérezhető aroma jellemzi, míg a Coffea Robusta erős, határozott ízű.

 

Szüret

 

A bogyók sárgás vagy vöröses színe az érés jele. Azaz kezdődhet a szüret: a babokat kézzel szüretelik, mivel egy ágon érett és éretlen bogyók, sőt még virágok is találhatók.

A kávéfeldolgozókhoz a babok viszont már a bogyó védő héja nélkül érkeznek meg: a héj eltávolításakor a babok kinyerésének kétféle módja ismeretes.

A száraz eljárási mód nagyon egyszerű: a bogyókat száradási céllal kiterítik a napra. Mihelyst a gyümölcshús víztartalma elszivárog, a hántológép megszabadítja a babot a bogyó maradék héjától.

A nedves feldolgozás jóval körülményesebb és több időt is vesz igénybe. Éjszakára víztartályokba áztatják a babokat. Az érett bogyók felpuffadnak, majd összeesnek, míg az éretlen babok a vízfelszínén úszkálnak, és így másnap reggel könnyen leszedhetők.

Egy úgynevezett „velőtlenítő” kipréseli a velőt, azaz a gyümölcshúst. Majd folyóvízben a babokat megtisztítják. Száradás után a babok hántológépbe kerülnek, mely eltávolítja a pergament és az ezüstbőrt.

Az így megmaradt babok színe világoszöld, pörkölés után finom sav és teljes aroma jellemzi őket. Ennek a folyamatnak az eredménye a zöld színű kávébab, melyet mindezek után nagyság és súly szerint osztályoznak, majd útnak indítanak a szerte a világon megtalálható kávéfeldolgozókhoz.

 

Termesztésének legfontosabb körzetei a Földön

 

A kávé termőhelyei a trópusi övezet mentén terülnek el. Különösen a magasabb fekvésű területek kedveznek a cserjék fejlődésének. (a világ 80-90 országában). A JACOBS kávé számára legfontosabb országok Közép- és Dél-Amerikában, Kelet-Afrikában és Dél- Kelet Ázsiában találhatók. Itt teljesen optimális körülmények fogadják e kényes növényt: a hőmérsékletnek, víznek, szélnek, napfénynek, a talajminőségnek és a termőhely magasságának 100%-ban kell egymáshoz igazodnia. Egy kis reggeli fagy, széllel kombinálva az egész szüretet nagyban károsíthatja.

A világ legszebb kávétermesztő régiói: Munkatársaink és partnereink az egész világon ügyelnek arra, hogy a JACOBS kávéhoz minőségileg csakis a legjobb kávéfajtákat szüreteljék le és dolgozzák fel. Itt ismertetőt talál azokról az országokról, ahonnan a kávé származik, az emberekről, akik a kávét termesztik, valamint a különböző kávéfajtákról. Fedezze fel Brazíliát, a nagy kávétermelő országot, az indonéziai szigetországot, vagy akár Kolumbiát, ahol a kávétermesztésnek szintén nagy hagyománya van.

 

 

Közép-amerikai kávé

 

Honduras

A hondurasi kávét ugyan erős kávéillat jellemzi, de meglepően enyhe az aromája és pikáns a sava. A központi Felvidék legmagasabb fokától, a Cerro Las Minas-tól (2865 m) mély folyóvölgyek futnak a Honduras északi részén található Karib-tenger partjáig. A kávétermesztéshez szükséges ideális földrajzi adottságok tehát adottak. Az első ültetvényezés 1808-ban, a Santa Ana nevezetű tartományban volt.

Mint ahogyan a szomszédos országokban is, a kávé a nevét itt is az alapján a magaslati fekvés alapján kapja, ahol nő. A 700 és 1000 méter magasságban termesztett kávét Honduras Central Standard-nak, vagy "De Menos Altura"-nak hívják. Az 1000 és 1500 méter magasságban termesztett kávékat High Grown-nak, a 2000 méteres magasságban termesztetteket pedig Strictly High Grown-nak, vagy „Estricta”-nak nevezik. Hondurasban a kávé januártól augusztusig virágzik, a szüretelés októbertől márciusig tart.

Az elmúlt évek során a kávétermelés 1,8 millió zsákra nőtt. Az egész termést magáncégek szállítják el hajón, nagyrészt Németországba és az Amerikai Egyesült Államokba.

 

Dél-amerikai kávék

 

Brazília

Tulajdonképpen nem beszélhetünk „brazil kávéról”. Brazília ugyanis nagyon sok különböző kávéfajtát termeszt, melyek ízben erősen eltérnek egymástól. A Conillon egy nagyon enyhe, végén édeskés Robusta fajta. A Sul de Minas esetében a könnyed, édeskés, gyümölcsös jelleg tűnik ki. A Mogiana-nak kellemesen enyhe savtartalma van, melyhez egy kis csokoládéra emlékeztető tónus is párosul.

A francia Guinea területéről 1720-ban hoztak be először kávét Brazília területére. Ma már Brazília 50 millió zsákra tehető termelési potenciáljával vitathatatlanul a legnagyobb kávét előállító ország. A kávé szeptembertől februárig virágzik, majd áprilistól szeptemberig szüretelnek.

 

Peru

Peruban a Coffea Arabica-t ültetik. A perui kávék csakis a felvidéki magaslatokon nőnek. A felvidéki klíma a fajtáknak kimondottan enyhe és kellemes ízt ad. Az elegáns és testes fűszeres jelleget leheletnyi kevés sav kerekít le, és teszi a kávét egy igencsak választékos specialitássá.

A 90-es évek elején a Kraft Foods a perui kávétermesztő emberekkel, a kormány és segélyszervezetekkel történő aktív közreműködés keretén belül egy kísérleti vállalkozásba kezdett, azzal a célkitűzéssel, hogy tartósan javítsanak a minőségen. Az ebből a vállalkozásból származó első mennyiséget a Kraft Foods 1995-ben vásárolta meg, az El Condor elnevezésű egy 100%-ig tiszta perui kávéból álló kávémárka bevezetéséhez. Már 1999 sikerült a márkával biokávéra átállni, melyet azóta El Condor Organico néven kínálnak a piacon.

 

Kolumbia

Kolumbia legismertebb termőhelyei a Medellín-t, Bogota-t és Bucaramanga-t átölelő régiókba találhatók. Az ideális feltételek és a klíma a kolumbiai kávénak kellemes savtartalmat kölcsönöz, amely a gyomor számára is könnyen emészthető. A csészében nagyon lágynak tűnik, lágy testesség jellemzi. A fajtáknál a Medellín kávét emelhetjük ki, a piacon ő a legdrágább.

A kolumbiai kávé azon kevés fajtatiszta kávék közé tartozik, melyet világszerte ezen a néven értékesítenek. Kolumbia az Arabica kávébabok legnagyobb termesztője, valamint innen exportálnak világszerte legnagyobb mennyiségben mosott nyerskávét. A kolumbiai kávécserjék kb. 70%-a modern ültetvényeken, 30%-a közepes ill. kisebb családi ültetvényeken nő. A virágzás és a szüret ideje egész évre tehető.

 

Afrikai kávé

 

Kenya

Kenya felvidéki kávéi a kávé világában a legjobb minőségűnek számítanak. Remek az aromája, a testesség és a sav tekintetében is rendkívül kiegyensúlyozott. Egy kellemesen gyümölcsös, kissé boros aromájú, frissítő hatású elegáns kávé. Összetéveszthetetlen ízviláguk miatt Kenya kávéi világszerte magas árkategóriát képviselnek a piacon.

A kenyai kávét 1500 és 2100 méter közötti magasságon termesztik. Ebben a magasságban a kávé lassan érik, ami által különösen sok aromaanyag képződik. Kétszer egy évben szüretelnek: május és július között zajlik az un. korai szüret, melyet a főszüret követ a november és január közötti időszakban. A kávét kereskedelmi szempontból osztályokra bontják. Legjobb a gyöngybab, melyet az AA ++, AA + és végül az AA osztályok követnek Kávéárverések alkalmával szívesen figyelembe veszik a vevő speciális keverékekre vonatkozó kívánságait is. Mindig visszatérő vevői körnek számítanak a német és skandináv országokból érkező vásárlók.

 

 

Ázsiai kávé

 

Vietnám

Vietnám magasabb fekvésű területein a kávétermesztésnek majdnem 100 éves hagyománya van. A 90-es évek elején a vietnámi kávészektor szinte drámai módon bővítette ki a kapacitását, hogy különösen a Robusta kávéval ők is kivegyék részüket a piaci történésekből.

A vietnámi Robusta 96%-a kisebb farmokról származik, holott létezik néhány állami tulajdonban lévő kávéültetvény is. Hosszú ideig a vietnámi kávétermesztés inkább csak szerénynek volt nevezhető, viszont az elmúlt időszakban virágzásnak indult.

 

Indonézia

Az indonéz kávéra a fűszeres és decens savtartalom a jellemző. A Mandheling kávét Szumátrán, a második legnagyobb szigeten termesztik. A szakemberek körében ez a kávé számít a legtestesebb Arabica kávénak. A kávé világában a Jáva név is releváns helyet foglal el. Testességét az összetéveszthetetlenül finom és édes fűszer jellemzi.

Az ország 13.677 szigetből áll, és a világ 5. legnagyobb kávétermesztője. A számos vulkánikus hamvasesőnek köszönhetően az indonéz talaj különösen Jáva szigetén nagyon termékeny, és két év alatt háromszor is szüretelhető. A keresőképesek kb. 41 %-a dolgozik a mezőgazdaságban. A kávé mellett kaucsukot, cukornádat, teát és kakaót is termesztenek.

 

http://www.jacobs.hu